mascarpone * tejszín * áfonya
… avagy egy csokis sütemény felcicomázása.
Vettem egy jópofa hópehelyformát, gondoltam milyen frappáns leszek majd az ünnepek alatt… Hát, eddig az összes (nincs sok) szilikonformámmal megjártam, mindig benne ragadt egy kevés - a felismerhetetlenségtől kezdve a kis esztétikai hibáig minden formátummal találkoztam mostanában. Nyilván most is így alakult, miközben vártam a díszes társaságot a karácsonyi vacsorára. Aztán megvontam a vállam, felcicomáztam, nyilván lefotóztam, és olyan sikere lett az fb-oldalon, hogy most itt ülök, Metallica szól a tv-ben, én meg írom a receptet.
Ez a sütemény a hó imitálásának ötletéből született, de kis módosításokkal szerintem fel fog még bukkanni melegebb napokon is. A csoki, a tejszín, a mascarpone és az áfonya elég jó barátok ahhoz, hogy most is remek süteménnyé álljanak össze.
Sosem állt távol tőlem a megszokott ételek „kis” fel-turbózása, úgyhogy gondoltam egy kis áfonyadzsemes kaliforniai csokis kenyérnek mindenki örülne az ünnepek alatt, a két tányér halászlé után már nem is kell más.
- 25 dkg cukor
- 22 dkg liszt
- 2 ek kakaópor
- 1 ek instant kávé
- fél zacskó sütőpor
- csipet só
- 2 tojás
- 2 dl tej
- 100 g olvasztott vaj
- 2 dl habtejszín
- 300 g mascarpone
- 3 ek porcukor
- kis doboz áfonya
- 4 ek kristálycukor
- ek vanília aroma
A csokis kenyér masszája az első, a fenti hozzávalókat mind (amik egy kb. 20 cm-es forma kitöltésére elegendőek) egy nagy tálba pakolom, a robotgéppel összekevertetem, majd az egészet a formába öntve, 180 fokos, előmelegített sütőben kb. 30-35 perc alatt készre sütöm. Ha a tűpróba-teszten átment, kiborítom egy sütemény-rácsra és hagyom kihűlni. (én most konkrétan előző este sütöttem, kihűlés után másnapig lezárt dobozban parkoltattam.)
TEJ – nem tipikus rock zenekar – jóval inkább szubpop, ahogy ők mondják - , de még is bennük van a rockandroll, ebben a számban, ebben a formájában meg pláne. Ahogy egyre betegebb lesz a zene, ahogy pörögnek a másodpercek, na, az eléggé odaver. Ha még ehhez hozzáveszem az A38-as koncertet, ahol konkrétan Mike Patton Faith No More énekes megidézés történt számvégi megőrülés címén, akkor tuti itt a helyük a rock-gasztronomiában…
Szóval válogatáskazira mehet nyugodtan a IAVN, a pajzán (enyhe jelző) Esemény után, a Továbbkeringő, a Lényeg, és a Kisebb, mint három is. Na meg a fenti klasszikus…
A kihűlés után/közben elkészítem a habot: a mascarponét, a habtejszínnel és a porcukorral masszív habbá verem, majd a vízszintesen háromba vágott csokis alakzat köztes szintjeire kenem. Mivel a sütemény alakja némi folytonossági hiányossággal borult ki a formából, így hagytam egy kis mennyiséget a közepére építendő hegycsúcsnak. De előtte jött egy kis havazás porcukor szitálás formájában, utána megépült a hab-hegy, amire hanyagul pár szem áfonyát hajigáltam.
A többi áfonyából gyors-dzsem készül: a négy evőkanál kristálycukrot egy kis lábasba rakom, mellégurítom az áfonyaszemeket és annyi vízzel öntöm fel, hogy éppen ellepje őket. felforralom, közben szét-szét nyomkodom a szemeket, hagyom egy kicsit sziruposodni – kb. 2-3 perc forrástól számítva – majd megvárom, amíg kihűl valamelyest. Ekkor beleöntöm a nagy löttyintésnyi vanília-aromát, alaposan elkeverem, és vigyorgok az illatától.
Na ilyenkor vagy megy rögtön az asztalra az egész, vagy irány a hűtő tálalásig. Tálaláskor mindenkinek vágok egy nagyobb szeletet, rácsurgatok az áfonyadzsem-szirupból tekintélyes mennyiséget, és egy darabig csak a kisvillák csörömpölése hallatszik…
Legyél te is #gasztrocker, itt: www.facebook.com/rockandchili
