sajt * tészta * sonka
… avagy sajtos tészta gasztrockerül
A mac and cheese, ahogy amerikaiul mondják, makaróni és sajt keveréke, gasztrockerül meg van benne még sonka, meg metélőhagyma is és egy kevés paradicsom konzerv is, csak a buli kedvéért.
Ha kinyitom a hűtőm, sajt, sonka, tejszín általában van valamelyik sarkában, így még csak bevásárolni se nagyon kellett elmennem ehhez a tésztához. Makaróni helyett legtöbbször maccheronit használok, ami ugyanúgy csőtészta, csak eleve kisebb darabokból áll, így jobban elhelyezkedik az edényben.
- 0,5 kg maccheroni tészta
- 0,5 l tejszín
- 0,25 dl hámozott paradicsom konzerv
- 20 dkg sonka
- 20 dkg trappista
- 10 dkg cheddar
- 10 dkg fagyaszott random sajtkocka
- 1 fej lilahagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 csokor metélőhagyma
- 1 evőkanál mustár
- 1 kiskanál pirospaprika
- só, bors
Első lépés a sok sóval felforralt víz, ebbe kerül a főzési idő egyharmadára a tészta. Nem többre, mert tovább fog főni majd a tejszínes-paradicsomos lében a sütőben. A kezdéskor a második mozdulatom a sütő 180 fokra tekerése - nem térben, hanem Celsiusban…
Zakk Wylde a viking kinézetű amerikai, aki bazi jól gitározik... Nagyon bírom a riffjeit, meg a jellegzetes gitárfestését. Nem is tudom megmondani, melyik tetszett előbb, de így együtt egy tökéletes egész. A szólóalbumok és a saját bandája, a Black Label Society felvételein kívül Ozzy mellett is fel-feltűnik. Na jó, azért egy jó húsz éves kooperációt fel-feltűnésnek nevezni talán erős, de ami fontosabb: 2009 után megint együtt a két zseni, idén koncerteken, jövőre úgy néz ki, hogy albumon is. Csak bírja az öreg - mármint Ozzy! ;)
A válogatáskazimról biztos hogy nem hiányozhat a Sleeping Dogs (akár a Corey Taylorral készült verzió - atyaég milyen jó is az), a Last Prayer, Suicide Messiah, Sold My Soul, Angel of Mercy, In This River, Till The End és hogy ha már Ozzyt emlegettem az előbb: No More Tears.
Az öntöttvas edényembe összekavarom a tejszínt, a villával összetört paradicsomot, meg a frissen tekert borsot a mustárral és a pirospaprikával. Ebbe öntöm a leszűrt, egyharmadig főtt tésztát, a közben felkockázott sonkát és a felvagdalt hagymákat, mind a háromfélét. Jön egy nagy kavarás, még belepotyogtatom a mélyhűtőből előszedett sajtkockákat, majd alaposan összekavarom az egészet. (Ha nincs a fagyasztóban sajt, akkor annyival több sajtot reszelek és azt keverem a tésztához.)
Mi a fene ez a fagyasztott sajtkocka?! Hát, izé, töredelmesen bevallom, hogy túlvásárló típus vagyok, így többször előfordul, hogy nem fogynak el a sajtok addig, amíg szépek, kívánatosak a tárolódobozukban. Az első jelre - vagy épp emlékre, húúú, ezt már régóta kerülgetem - centis kockaformákra vagdalom és a fagyasztóba teszem őket egy dobozban gyűjtve. Aztán amikor szükség van rájuk - bármilyen sajtos ételnél, ami a sütőben sül, pl. - akkor előveszem a dobozt és felmarkolok belőlük annyit amennyi csak kell. Hát én így spórolok a sajttal ;)
Az egész tetejére mennek a nem fagyott sajtok, reszelt formátumban, majd a szett bevonul az előmelegített sütőbe, kb. 30 percre. Az utolsó öt percnél utánégetőt kapcsolok: grill fokozat és 220 fok. Teteje ropog, alatta bugyog. Kész.
Legyél te is #gasztrocker, itt: www.facebook.com/rockandchili
