2018. feb 03.

tojás * vanília * gyümölcs

írta: (R)ichie
tojás * vanília * gyümölcs

…avagy hív a kozmikus gofri.

img_20180128_101136.jpg

Már jó ideje kerülgetjük egymást. Többször, több éven keresztül vettem le különböző áruházak polcairól, majd tettem vissza. Úgysem fogom nagyon használni, ne kerülgessek már még egy gépet a konyhában. Na most bezsákoltam egyet (nyugi, előtte kifizettem). Azóta majd’ minden nap használom. Oké, ez még csak egy hetes történet, meglátjuk hosszabb távon, de egyelőre nagy a lelkesedés. Igen, a gofri sütőről van szó.

Első etapban az édességekről lesz szó, aztán ahogy lesz időm, jönnek az engem még ennél is jobban érdeklő sós gofrik

A klasszik.

Ez az alap, erre aztán jöhet bármi, csoki szósz, nutella, kakaópor vagy akár csokipuding vastagon. Na meg a fagyasztóból előkotort, sütőben megmelegített és kicsit összesült erdei gyümölcsök, porcukor havazásba burkolva.

  • 2 db tojás
  • 10 dkg liszt
  • 12 dkg cukor
  • 15 dkg tej
  • 7 dkg vaj
  • 2 g sütőpor
  • 1 kávéskanál vanília aroma
  • csipet só

Két edényt használok, az egyikbe töröm a két tojást, és egy csipet sóval habosra verem – de még nem az elején. Ugyanis előbb a másik tálat a mérlegre állítom, és minden mást ebbe teszek: a lisztet szitálva persze, a vajat csipetnyi adagokban dobálva, és ezért adtam meg dkg-ban a tejet is, hiszen úgyis ott áll a mérlegen, ne kelljen egy mérőedényt pluszban mosogatni… Szóval először ezeket keverem össze, addig, míg a vaj kicsi pöttyökben úszkál ebben a palacsintatésztaszerű folyadékban. Ebbe keverem bele a habosra felvert tojásokat, na persze nem habverővel, hanem hablapáttal, hogy nagyjából megmaradjon a levegős állag.

A jól felmelegített – tehát jó előre bekapcsolt – gofri sütőbe kanalazok egy adagot, megvárom, amíg elterül a kis minták között a folyós tészta, és rácsukom a fedelet. 4-5 perc kell neki, míg rendesen megsül, de persze türelmetlen vagyok, tehát párszor felnyitom. ilyenkor konstatálom, hogy még nem elég sült a tészta, mehet vissza rá a tető…

Amikor megsült, egy műanyag lapáttal óvatosan kiemelem a korongot, és rácsra teszem hűlni. Így nem lesz vizes a saját gőzétől, egyenletesen hűl és - attól függően, hogy mennyire voltam türelmes – kívül ropogós, belül puha tésztát kapok.

Erre mehet mindenféle feltét, amit csak otthon találok, és nem szégyellek

Hív a Kozmosz…. Annyi mindent leírtam már a legkedvencebb magyar bandámról, hogy olyan sok újdonsággal nem tudok szolgálni nektek. Szerencsére ők igen, pl az új albumukkal, a Cosmos Calling-gal. Ez az album meg elég erős párhuzammal bír az újdonsült gofri sütőmmel: amióta megvan, nemigen tudok mást hallgatni, ez megy végtelenítve a youtube-on. Gyanítom, ha végre megkapom a CD-t a február 17-i koncertjükön, akkor már a kocsiban se fogok produkálni elvonási tüneteket, ott is az fog menni folyamatosan…

Az albumról meg leírt mindent a két arany-billentyűzetű (nemcsak)blog-haverom, itt olvassátok el őket: 

Grungery - Sound of Seattle | Old Time RnR Magazine

Válogatáskazira miket tennék az új albumról? Nagyjából mindet,de a Doppelganger, a Feel So Alive, a Shout At The Sky, a Freedom Fighters és a Moon Pilot biztos ott van rajta… És persze a címadó Cosmos Calling is kötelező darab. (lassan az egész albumot ideírom…)

 A gyümölcsös.

Anyukám szokott csinálni olyan palacsintát, aminek a tésztájába süti a reszelt almát. Imádtam (legalábbis most már így mesélem mindenkinek). Na ezt a ziccert nem hagyom ki a gofrival sem, sőt, volt a hűtőben más is, ami belekerült az egyik alkalommal a tésztába.

Az almás:

  • 2 db tojás
  • 10 dkg liszt
  • 12 dkg cukor
  • 12 dkg tej
  • 7 dkg vaj
  • 2 g sütőpor
  • 1 kávéskanál vanília aroma
  • 1 alma reszelve
  • csipet só

Na ezt hívom én Kozmikus Gofrinak. Elkészítés ugyanaz, mint a klasszik, csak amikor megvan a tészta, belereszelem az almát, kanállal elkeverem, és úgy sütöm ki. Extra fahéjas porcukorral szórom a tetejét.

PROTIPP: a gofriba harapva az elégedettségtől ne fújtassunk az orrunkon keresztül, mert az összes porcukor a szemünkben landol. Meg a nadrágunkon.

A banános:

  • 2 db tojás
  • 10 dkg liszt
  • 12 dkg cukor
  • 5 dkg tej
  • 125 g natúr joghurt (1 kispohárnyi)
  • 5 dkg olaj
  • 2 g sütőpor
  • 1 kávéskanál sötét rum
  • 2 banán reszelve
  • csipet só

Itt is, mint a klasszik (csak kicsit módosított hozzávalókkal), majd a tésztába reszelem a banánt – és a rumból egy kupicányit előtte kóstolásként eltüntetek. Ez egy kicsit tovább sül, tömörebb az állaga és sötétebb lesz a színe. A rum éppen, hogy érződik a tésztában, a banán sem tolakodó, így együtt viszont eléggé jók. Ja, és persze alkoholnak nyoma sincs ennyi sütés után, úgyhogy a gyerekek is ehetik

Van, aki ezt óriás halom tejszínhabbal eszi, eléggé el nem ítélhető módon. Nutellával is finom lehet. De hogy egy klasszikus Bödőcs idézetet citáljak ide: ha lett volna, már nem lenne.

Egyelőre itt tartok gofri fronton, majd most jönnek az érdekesebb, sós cuccok. Ha olyan jók lesznek, mint ahogy azt képzelem, jövök azokkal is. Addig is toljatok párat az arcotokba ezekből, nem lesz rá panasz.

 Legyél te is #gasztrocker, itt: www.facebook.com/rockandchili 

img_20180128_102319.jpg

img_20180130_070732.jpg

img_20180130_191223.jpg

img_20180202_151750.jpg

img_20180130_192938.jpg

img_20180130_192948.jpg

img_20180130_193144.jpg

img_20180202_152451.jpg

2018-02-02-15-24-03.jpg

img_20180202_153324.jpg

img_20180128_101123.jpg

img_20180128_102424.jpg

Szólj hozzá

alma tej banán tojás joghurt vanília vaj cukor liszt rum Ozone Mama