oldalas * koriander * római kömény
avagy egy oldalas mennybe menetele...
Lássuk csak. Hogy is volt? Tette fel félhangosan dünnyögve a kérdést, miközben üvöltetve hallgatja az új 'tallica lemez dalait. Mostanában sok mindent csinált, de alig főzött. Még kevesebbet írt róla - legyünk őszinték, két hónapja semmit - pedig ez a hobbija. Na mindegy. Most van egy kis ideje, így újranézi a képeket - mert persze azokat folyamatosan lövi, masszívan idegesítve ezzel a közvetlen környezetét - és rekonstruálja az eseményeket. Hát, amire most ráakadt az "archívumban", és azóta le se veszi róla a szemét, az egy oldalas mennybe menetele, hogy ilyen ünnepélyesen fogalmazzak így egy hónappal Karácsony előtt. Még az is lehet, hogy valami hasonló lesz az ünnepi menüben - áhh, addig legalább ötször fog változni a koncepció...
Ez az oldalas, ez állati finom volt!
- gondolta, és végre leírta, hogyan is csinálta nagyjából:
- 1 csík oldalas (kb. 1 kg lehetet)
- 1 kk római kömény
- 1 kk koriandermag
- 1 kk só
- 1,5 kg krumpli
- 2 fej vöröshagyma
- 1 fej fokhagyma
- kevés olaj
Az oldalast feldarabolom a csontok mellett, majd egy száraz, felhevített serpenyőbe borítom a római köményt és a koriander magot. Elkezdem őket pirítani, míg erőteljes fűszerillat feszíti a szobát. Mozsárba szórom a pirított fűszereket, és sóval együtt porrá zúzom az egészet.
A serpenyőbe kevés olajat öntök, és ezen kezdem pirítani a húsdarabokat, közben meg alaposan megszórom a fűszerkeverékkel. Miután minden oldalukon megpirultak a húsok, tepsibe rendezem őket, mellé borítom a hasábokra vágott krumplit meg hagymát. Az egyik sarokba beállítom az egész fej fokhagymát - abból lesz az isteni ízbomba-krém, amivel minden egyes falatot bekenek a felfalás előtt.
180 fok, hőlégkeverés és vagy egy óra, amíg elkészül a kaja.
Addig pont végig lehet hallgatni az új albumot, meg végignézni a videóklipeket, mert persze mindegyik számhoz készült egy...
Metallica. Asszem nem kell leírnom senkinek, hogy mi is ez a banda...
Nekem elsősorban szakközepes koromban a nulladik órákra menet üvöltöttek a fülemben az oda-vissza játszós walkman-emből. (igen, már akkor is kütyübolond voltam)
A másik igencsak meghatározó élményem a teltházas 2010-es Népstadion koncertjük volt. Ott dacára a negyvenezres tömegnek, én úgy éltem meg, hogy kedvenc zenekarom csak nekem játszik. Egyedül ugráltam, csápoltam és üvöltöttem egyszerre. Teljesen át tudnak kapcsolni egy másik világba...
Hogy mit tennék a válogatáskazira? Az összes albumukat - igen, még a Death Magnetic-et is, sőt. A mostaniról meg éppen ezek a kedvenceim: Now That We're Dead, Dream No More, Am I Savage?. Nem kérdezem, mondom. ;)
Jöhet a tálalás, ha már lepörgött a lemez, na meg megsültek a tepsiben lévők. Egy kis friss petrezselyem még mehet a krumplik közé, legyen egy kis szín a fakó ételen, és még az ízét se viszi félre...
Na, hát valahogy így volt...
gondolta, miután már vagy harmadszor olvasta végig és javította át itt-ott a saját szövegét. Majd egy félmosollyal rákattintott az élesítés gombra.
Legyél te is #gasztrocker, itt: www.facebook.com/rockandchili
