garnéla * tejszín * chili
… avagy gyors és látványos vacsora hétköznapra
Rák-end-roll!
– mondanám jó hangosan, ha én lennék Geszti Péter, de nem vagyok, így hát csak szemlesütve, csendesen röhögök ezen az ósdi szóviccen. Addig is itt ez az egyszerű, viszonylag gyors – mindennel együtt 40 perc alatt elkészülő – vacsora bármelyik hétköznapra ajánlva.
- 200 g fagyasztott, tisztított garnélafarok
- 2 fej lilahagyma
- 100 g szalonna
- 3 gerezd fokhagyma
- 0,5 l tejszín
- 0,5 kg fusilli tészta
- 1/3 citrom
- 50 g parmezán / grana padano sajt
- 1 ek szárított olasz zöldfűszerkeverék
- 1 ek szárított chili
- só, bors, olívaolaj
Legelőször a tészta vizét teszem fel rengeteg sóval. Amíg felforr a víz, addig felaprítok mindent, meg elkezdem a ragut készíteni.
A szalonnát falatnyi csíkokra darabolom, amiket rögtön 1-2 evőkanálnyi, forró olíva olajra dobok, hadd kezdjenek el olvadozni és pirulni. Amikor nekikezdtek, a rákfarkak és a chili is mehetnek bele. A cél, hogy pirult, jó ízű rákfarkakat kapjunk. Ez kb. 6-7 perc alatt meg is van, ekkor jön a garnélák második halászási élménye: a pirult szalonnák közül kihalászom a rákokat és egy külön tálkába teszem őket pihenni. Így a tejszínes szószban nem szétfőtt gumikacsákat fogunk majd rágni, hanem roppanós, jó állagú és a külsején finom pörkanyaggal bevont garnélákat.
Lassan másfél hónapja Walking Paperst hallgatok minden szabad- és irodai percemben, annyira meghatározó volt az Ozone Mamával közös koncertjük az A38 Hajón (képes beszámoló pl. nálam, szöveges mennybe-menesztés a Hammerworld.hu-n, vagy a Grungery.hu-n). Jó szívvel ajánlom mindkét albumukat, nem, nem tudok #válogatáskazi –t összeállítani, annyira jó mindegyik számuk. #függőlettem
Ahogy a halászattal készen vagyok, jöhet az apróra vágott lilahagyma, és amikor azt üvegesre pirítottam, hozzádobom a fokhagymát is, valamint belefacsarom a citrom levét (így nem ugrik össze a tejszínnel, viszont lesz egy kis citromos felhangja a szósznak, ami passzol a garnélákhoz). 1 perc kevergetés után (így vigyázok a fokhagymára, hogy ne keseredjen meg), ráöntöm a tejszínt. Só, bors és a sajt reszelve kerül a szószba. Közben nagyjából a tészta is megfőtt, két-három kanállal a főzővizéből a szószba rakok - a keményítős víz segíti a tapadós, sűrű szósz-állagot elérni.
A levégén hozzászórom a zöldfűszereket, megkeverem párszor, megkóstolom, és ha még kell, akkor szórok bele sót és borsot is. A tésztát ekkor borítom bele, alaposan összekeverem és gyorsan tálalok: egy nagy adag tészta, a tetejére meg mehetnek a roppanós pirult rákocskák. Ha van épp’ otthon friss petrezselyem zöld, azt mindenképpen szórok rá – a reszelt parmezán mellett bőven elfér! Opció lehet még extra chilipehely, csak hogy még jobban csípjen, mint egy jó rák-end… Ehhh, inkább eszem!
Legyél te is #gasztrocker, itt: www.facebook.com/rockandchili