spárga, saláta, kapribogyó
avagy maradék spárga és társai a hűtőmben!
Mindjárt itt a vég, mármint ami a spárgaszezont illeti, én meg minden héten veszek egy csomag spárgát, mintha kötelező lenne. És az is, annyi mindent lehet belőle készíteni. A múltkor spárgás quiche készült, és pont kimaradt négy szál spárga - nem mintha máskor nem történt volna meg ilyen velem... Elraktam a hűtőbe, hogy semmi gond, majd lesz belőle valami. Hááát, épp' nem lett gond, még időben megmentettem ebbe a gyors ebédbe, amihez a hűtő hátsó részéről még egy ott árválkodó sült csirkemell darabot is kerítettem.
- 4 szál spárga
- sült csirkemell-darab
- vegyes zöld saláta
- 1 evőkanál kapribogyó
- 2 evőkanál majonéz
- olívaolaj
- vaj
- bors
- friss kakukkfű
Csak álltam ott a nyitott hűtő előtt és pislogtam. Valahogy a dobozok pakolgatása közben a kezembe tévedt négy szál árva spárgasíp. Aztán a további pakolás eredményeképpen előkerült a vasárnapi sült csirke maradéka. Persze, hogy a melle maradt meg, nálunk a combja meg a szárnya a kedvenc... Mindegy, jó lesz a spárgák mellé. Még jó, hogy vettem egy zacskó salátát, már csak valami komolyabb öntet kell, ami elnyomja a csirkemell szárazságát. Az alsó polcon kezembe akadt a kapribogyós üvegcse, pont a majonézes üveg takarta ki. Hát barátocskáim, ha már így egymás mellett álltatok ennyi ideig, akkor most összeborítalak titeket. Így lett ez az öntet a salátára.
A Rival Sons neve ismerősen csengett, pár, zene iránt erősen érdeklődő barátom üzenőfalán folyamatosan láttam róluk pozitív információkat. Nekem eddig valahogy nem lettek a kedvenceim, na de most láttam őket a fergeteges Black Sabbath koncert vendégzenekaraként. Őrület, milyen jók voltak. Persze kellett az az unortodox hozzáállás is a hangmérnököktől, hogy az előzenekar hangzását nem rontották el direkt, hanem ugyanolyan királyul szóltak, mint a nagy attrakció.
A csapat mai köntösbe teszi az ötvenes-hetvenes évek blues-rock és hard-rock zenéit, és mindezt baromi energikusan tálalja. Szóval szerintem nagyon jó választás volt a Black Sabbath elé, kár, hogy a közönség nem nagyon foglalkozott velük. Remélem jönnek egy klubkoncertre, oda (is) meglesz a jegyem!
A válogatáskazi nyitódala a fenti szám, az tuti, de persze még követi pár igazán húzós szám: Electric Man, Get What's Coming, Wild Animal, Open My Eyes, na meg az All Over The Road.
Az öntettel kezdem, ennek kell a legtöbb idő, nem árt, ha kicsit áll összekeverve, összeérnek az ízek. A kapribogyókat összekaszabolom, nem, nem finomra aprítom, hanem kicsi darabokra, hogy azért néha-néha rájuk tudjak harapni. A nagy salátás tálba teszem, és öntök hozzájuk a saját levükből, ez elég sós hátteret ad az öntethez. Erre a halomra kanalazom a majonézt, tépkedem rá a kakukkfű-leveleket, majd a kézi habverőt használva összekeverem a masszát. Utána meg folyamatos kevergetés mellett, vékony sugárban hozzáadok annyi olívaolajat, hogy egy kellemesen folyós öntetet kapjak. Tulajdonképpen felturbózott majonézt készítek, és csinálhatnám az alapoktól is, de nem volt most kedvem olyan sokat vesződni vele...
Vajat melegítettem a serpenyőben, majd alaposan megforgattam benne a pár szál spárgát - hogy többnek tűnjön, ravaszul kettétörtem őket... Amikor egy kicsit már átmelegedtek, melléjük tépkedtem pár csirkemell darabot, hogy azokat is átforrósítsam.
A salátástálba beleborítottam a zöldeket, alaposan összeforgattam az öntettel, majd kiraktam a tányérra egy szép nagy kupacot. Ezt díszítettem a tépkedett csirkemell darabokkal és a sült spárgasípokkal.
Legyél te is #gasztrocker, itt: www.facebook.com/rockandchili