Kiizzadhatnék ide egy pici áradozást az eperről, meg a fagyiról, meg talán még a bazsalikom-eper párosításról is. De nem fogok. Nem fogok, mert egyrészt ide süt a nap az asztalomhoz, és már így is izzadok, másrészt nem vagyok egy nagy eperfan, harmadrészt még mindig cseng a fülem a szerdai Black Sabbath buli miatt, és különben is: olyan jó ez a fagyi, hogy nem kell neki semmi más, csak a recept, hogy megcsináljátok.

• 400 g megpucolt friss eper
• 250 g mascarpone
• 175 g kristálycukor
• 500 ml habtejszín
• 1 rúd vanília
• 1 dl vodka
• 1 marék friss bazsalikom
• fél marék friss menta
• só

Baromi sokáig agyaltam azon, hogy mit kellene tenni azért, hogy ne fagyjon kőkeményre a fagyi. Nyilván,

fagyigép kellett volna b*zmeg!*

*Ponyvaregény után szabadon.

de azt nem kerülgetném az év nagy részében, még kávégépem sincs, hasonló okokból, pedig azt jócskán kihasználnám.... Így maradt az a fizikai tény, amibe kapaszkodhattam, hogy az alkohol nem fagy meg. Úgy okoskodtam, hogy mivel fagyiról van szó, tehát valamennyire mégiscsak meg kell fagynia, ekkora mennyiséghez egy deci vodka segít a kívánt állagot elérni. 

Na ez a számítás nem jött be, ugyanúgy kőkeményre fagyott a cucc, úgyhogy vagy próbáljátok meg több vodkával, vagy kis adagokban fagyasszátok le, és fogyasztás előtt két órával tegyétek át a hűtőbe. Akiknek van fagyigépük, azok most maradjanak csendben. Köszi. ;)

A másik, amit már az eper vásárlásánál eldöntöttem, hogy ezt én most felcicomázom, így került bele a mascarpone és egy egész rúd vanília is. A munka ott kezdődik, hogy az epreket megmosás után kicsumázom, majd négybe vágom.

A tálba szórom a cukrot, alaposan összekeverem az eper darabokkal, amik rögtön levet eresztenek. Ezt öntöm fel a vodkával, belekaparom a rúd vanília magjait, hintek bele egy csipet sót. Tépek egy marék bazsalikomot és egy kevés mentát, ezeket nagyjából felaprítom, az egészet hozzákeverem az epres masszához és hagyom őket haverkodni.

Nagy keverőtálban közepesen felverem a habtejszínt, majd kanalanként beledobálom a mascarponét. Két kanál között meg zúgatom a habverőt. Kitartásom és türelmem jutalma egy masszív hab lesz.

A habverőfejet mixer fejre cserélem, és alaposan leturmixolom az epres masszát. Ezt ügyesen belekeverem a habba, és ha már egyenletes rózsaszín az egész konyhapult tál, akkor elkészültem a fagyival. Bízva a vodka fagyálló szupererejében, egy nagy tálba öntöttem az egészet, és két óránként villával összeborzoltam a masszát. Ti inkább öntsétek kisebb tálkákba, és megússzátok a konyhai késsel-jégszobrászkodás vérfagyasztó élményét.

És amikor kinyitjátok az első fagyisdobozt, vigyorogni fogtok, mert lejátszódik ugyanaz a jelenet, mint a 666-os kódú aktatáska kinyításakor a filmben:

Örülünk? Vincent! 

Jahhh, örülünk!

Legyél te is #gasztrocker, itt: www.facebook.com/rockandchili