2015. már 21.

garnéla, fokhagyma, tészta

írta: (R)ichie
garnéla, fokhagyma, tészta

wpid-dsc_69502.jpg.jpegOlcsó poén úgy kezdeni, hogy ez egy igazi rák-end-csili? Igen. De muszáj leírnom, mert amíg ezt nem teszem meg, nem tudom elkezdeni a posztot. Köszönöm a megértést, csapjunk bele a húrokba alább folytatom - kicsit értelmesebben...

A tészta nálam abszolút kedvenc, bármennyit meg tudnék enni belőle. Nekem egy tányér sosem elég. A garnélát is szeretem. A pirított fokhagymát is. Borítsuk össze az egészet, jó lesz, ígérem.

  • 400 gramm fagyasztott garnéla
  • 500 gramm széles metélt tészta (tagliatelle)
  • 1 fej fokhagyma
  • 1 fej vöröshagyma
  • 1 db cukkini
  • 1 db kápia paprika
  • olívaolaj
  • só, bors
  • friss bazsalikom

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=t_Y4tLovYgY[/embed]

Ebben a kajában én a főszerepet a sült fokhagymára osztom. A külseje pirult, roppan, néhol halványan kesernyésen égett, a belseje krémes, az eredeti maró csípőssége helyett karamellizált pikáns ízt érzel, ahogy ráharapsz. És akkor jön (rendezői) jobbról a garnéla, "aki" az előbbi fokhagymás olajban pirult rózsaszínből pirossá, egyszerre édes és sós, hiába hónapokkal ezelőtt szedték ki a tengerből, mégis tengerparton érzed magad ahogy eszed.

Snitt.

Morajlik a tenger, vihar lesz, már csak egy-két lassú felfogású sirály küzd a szembe széllel, hogy kijusson végre a parti fákra. És akkor ráharapsz egy hasáb édeskés cukkinire, vagy egy kocka paprikára, feltekersz a villádra még egy adag tésztát, amit a lecsorgó olívaolajos szószba tunkolsz, majd jólesően betömöd az egészet a szádba. A vihar meg már nem érdekel.

Majd a partiőrség megoldja.

A partiőrség központjában éppen lefőtt a kávé, Na most már ébresztő, az ebédet kell megoldani. Szóval. Garnélát mélyhűtőből kivenni, hagyni felolvadni. Vöröshagymát és a paprikát fél centis kockákra, cukkinit fél centi vastag, 3-4 centi hosszú hasábokra vagdosni.

A fokhagymát gerezdenként maximum három felé vágom, úgy fél centis darabokra, így nem tud hamar megégni, ami katasztrófa lenne, hiszen az égett fokhagyma keserű. Mi meg nem szeretjük úgy. Ti sem.

Amint a vagdosásokkal készen vagyok, serpenyőt hevítek, olívaolajjal. Először a hagymát, paprikát és cukkinit pirítom. Utána jön külön a fokhagyma. Na erre figyelni kell, de nagyon. Kicsit vissza is veszem a főzőlapot, 9-ről 7-re. Az elején még jól jön a magas hő, de mire kell, lehűl annyira az olaj, hogy nem ég meg a fokhagyma. HA folyamatosan kevergetem, ÉS figyelek rá, AMINT sötétedik a színe, kiszedem, külön tálba teszem, ahol meghintem tengeri sóval.

A közben forrásba lendült sós vízbe teszem a tésztát, főzöm a csomagoláson lévő ideig mínusz két perc.Nem szeretem a szétfőtt tésztát. Nagyon nem.

A zöldség és a fokhagyma ízét átvett forró olajba (visszavettem max-ra a lapot) dobálom a garnélákat. Félpercenként megrázom a serpenyőt, ügyelek arra, hogy mindkét felük megpiruljon. 4-5 perc múlva kész, a rákokat kiszedem, az olajból kihalászom az égett dolgokat, és ráöntöm a tésztára, nagy adag borsot tekerek rá, meghintem sóval is, tépek rá egy marék bazsalikomot, majd alaposan elkeverem.

[gallery type="rectangular" ids="489,487,486,485,484"]

Tálalásnál külön tálban van a fokhagyma, a garnéla, a zöldségek, na meg a tészta is, így mindenki válogathat, miből mennyit kér. A tökösebbek vagányabbak kérhetnek rá friss chilit is.

Sokat.

Szólj hozzá

hagyma fokhagyma tészta bazsalikom olívaolaj cukkini garnéla kápia Danko Jones