fish*n*rice
Oké. Van az a klasszik menü, hogy fish'n'chips. Na de mit csináljon egy gasztrocker (kösz a meghatározást Pintér Grungery.hu Miklós!) ha épp nincs otthon krumpli, de enne ilyen kaját. Ugyanazt esőkabátban: rizzsel is jó lesz (és még csak nem is nekem kell kitalálni, hisz' létezik ez a kaja már időtlen idők óta).
Mindenhol azt olvasom, hogy kevés halat eszünk. Nyilván. A tenger messze van. A tömeg-halak rossz ízűek - az olcsó ponty pocsoly-ízű (a jó minőségűvel nincs baj!), a pangasiusról meg ne is beszéljünk! A halászlé sokaknak a karácsonyi menü része. De vannak itthon is olyan halak, amikkel érdemes kezdeni, ez a kaja nem csak tőkehallal működik, próbáljátok ki pl. szürke harcsával is.
- 250 gr tőkehalfilé
- 1 dl sör (esetleg szóda)
- liszt
- 1 kiskanál sütőpor
- pár szál sáfrány
- 200 gr rizs
- 1 fej hagyma
- 1 db tyúkhús leveskocka
- olaj
- só, bors
A halat előző este kiveszem a fagyasztóból és a hűtőbe teszem egy mély tálba. Így kíméletesen olvad ki, nem fog széttöredezni, mint amikor hirtelen, tíz perc alatt akarom felengedni forró víz alatt. Mikró kizárva.
Rizst főzni egyszerű.
A halfiléket három ujjnyi széles szeletekre vágom, alaposan sózom, borsozom. Majd hagyom állni 20 percet. Közben elkészítem a bundát: kinyitok egy üveg sört, és megkóstolom. 5 evőkanálnyi lisztet teszek egy keverőtálba, beleteszem a pár szál sáfrányt (szerintem nem sértődik meg senki sem, ha csak sáfrányos szeklicét használsz, de abból akár egy kiskanálnyit is), majd jól összekeverem egy kiskanálnyi sóval és a sütőporral. Beleöntök a tálba egy deci sört, óvatosan elkeverem. Annyi lisztet adok még hozzá, hogy folyós, de sűrű tésztát kapjak. A sütőpor segít levegős, könnyű és ropogós tésztát varázsolni, a sáfrány meg a színével turbózza a bundát.
Hagyom állni tíz percet.
Nagy, vastag aljú serpenyőmben olajat hevítek.
[caption id="attachment_378" align="aligncenter" ] Igen, ebben. Mármint ebben hevítek. Fotó: ¤LinaPhotography¤[/caption]
A halszeleteket a tésztába mártom, alaposan megforgatom és kb 15 mp-ig benne is hagyom. Ezután a forró olajba teszem őket, csak annyit, hogy kényelmesen elférjenek, ne hűtsék le az olajat túlságosan. Persze ahhoz, hogy átsüljön a hal, de kívül ne égjen meg a tészta, csökkenteni kell az olaj hőmérsékletét. Ez egy kényes kérdés, a csökkentés mértékéhez ki kell tapasztalni a tűzhelyt, én 9-ről 6,5-re veszem vissza a kerámia lapot. A lényeg: csökkenjen a hő, hogy ne égjen meg a burok, de ne annyira, hogy megszívja magát olajjal a sülés helyett. Forgatni kötelező, kb két percenként, míg mindkét oldal ropogós és elég piros nem lesz. A kész szeleteket dupla papírtörlő fölé tett rácsra rakom, hogy a felesleges olaj kicsepegve ne szívódjon vissza a bundába.
A következő adag előtt újra max hangerő az olajra, aztán megint visszább, forgatás-pirulás, aztán újra, míg el nem fogy a hal. Meg a sör.
A tálalás következik: egy réteg rizs, rá a rukkola és a tetejére a halak. Mindenki annyit szed, amennyit akar. Vagy amennyi jut.
Mivel is lehetne zárni egy ilyen halas posztot, mint a pécsi (és moszkvai) kosárlabda-edző-fenegyerek-rockkerrel, aki remek blogger is (volt), és a színpadi jelenléte vetekszik a legnagyobb rocksztárokkal? Na jó, csak a viccesekkel. Itt az Euróvíziós pályaműve:) a Fishing On Orfű-ről (értik, ugye, fishing):
[embed]https://www.youtube.com/watch?v=flmcqq_xdiE[/embed]